A hétvégén megkereszteltük Sacit. Már éppen ideje volt, így egyévesen, hogy víz alá tartsák. A keresztszülei Jancsi és Kati, az én keresztfiam szülei lettek, debreceniek. Végül a Mária utcai jezsuita templomban voltunk. (és találkoztunk Vértesaljai László plébános úrral is)
Közel 20 fő rokon és barát kísért minket. Nagyon szép volt, szeretem azt a szertartást, ahogy a Lajos tartja. Először a templom ajtajában jelképesen befogadjuk a keresztelendőt a közösségbe azzal, hogy egy kis keresztet rajzolunk a homlokára, és csak utána vonulunk az oltárhoz. Lajos felkérte Kristófot segítőnek. Nagyon büszke voltam a fiamra. Ott állt komolyan a Lajos mellett végig, segített neki, tartotta a könyvet, egy szó nélkül. Nem izgett mozgott, nem beszélgetett. Mindig tudtam, hogy szereti a feladat helyzeteket, de ez most teljesen meglepett...olyan nagy fiú már.
(Pénteken este elmentünk tornázni, és hazafelé megálltunk a boltnál. Nekem a zöldségeshez kellett csak mennem, ő viszont szeretett volna egy szívószálas kis üdítőt. Így gondoltam egyet és kezébe nyomtam egy kétszázast, hogy ügyesen vegyen egyet, mindjárt utána megyek. Kicsit tömeg volt a zöldségesnél, így előbb végzett Kristóf és vissza jött hozzám. Hozta a visszajárót, meg a kiüdítőt. Annyira büszke volt magára, de én is rá :) elérte egyedül a polcot, levette, kifizette...Mondtam is Neki, hogy jaj fiam, milyen nagy vagy már, nemsokára elköltözöl otthonról... Mire is közölte, hogy igen elköltözök otthonról egyedül a Lilivel :))
A keresztelőt magát Sacika elég hamar megunta, ellenben kiszúrta a lépcsőt ami az oltárhoz vezetett, úgyhogy semmi és senki nem tarthatta vissza, ment lépcsőzni :) hol a keresztanyukája, hol a pap ment utána..
Aztán egyszer csak közölte Lajos, hogy na most akkor meg kellene keresztelni a lányt, így visszahozta Kati az ölében, amitől persze sírva fakadt és tiltakozott minden porcikájával. A legnagyobb különbség a két gyermekem keresztelője között az volt, hogy a fiam (aki ugye eléggé vegyes kapcsolatban van a vízzel, de inkább nem szereti) akkor kezdett el sírni amikor megöntözték a vízzel, a lányom (aki vízimádó) pedig csak addig hagyta abba :)...
Mikor végeztek, akkor nekünk kellett pár szót mondanunk arról, hogy mit jelent nekünk Saci. Majd fényképezkedtünk, és elintéztük az adminisztrációt. Mikor hazaértünk elkezdődött a két napig tartó mulatozás. Kati nagyinak nagyon sokat köszönhetünk, nagyon kitett magáért, minden fantasztikus lett, és Piroska nagyi süteményeiből se maradt, azoknak is nagy sikerük volt :).
( de legelőször az én Pavlova tortám fogyott el.... :) )
9 körül elaltattuk Sacit, majd 10 körül Kristófot is. Ezután mi még fél 1-ig társasjátékoztunk, honfoglalóztunk. A keresztfiammal 2:1-re vertünk mindenkit :) Mert fantasztikusan okos keresztfiam van :).
Másnap még délutánig ott voltak, tovább játszottunk beszélgettünk. Saci hatalmasat aludt, majd az ébredés után is nagyon nyűgös maradt, semmi sem volt jó, sem az ha ölben volt, sem az ha letettük. Aztán amikor elment mindenki, és csak magunk maradtunk, akkor lenyugodott, elkezdett játszani és folyamatosan nyomta a maga halandzsa dumáját :) azt hiszem, hogy akár mennyire is szereti a vendégeket ez most kicsit sok volt Neki :).
Kristóf elment az operába este anyukámmal és a Lilivel, de végül moziban kötöttek ki :) és végig bírták a gyerekek, mindkettőjüknek ez volt az első mozi élménye, ráadásul rögtön 3D-s.
Én is kirúgtam este a hámból, elmentem barátaimhoz vacsorázni, nagyon kellemesen telt, rég volt ilyen :).
Mindenesetre ezen hétvége után kicsit nehezen állunk vissza a mókuskerékbe, de hamarosan sikerülni fog :)...
Hamarosan fényképek is lesznek :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése