A hosszú hétvégén így aztán péntek délutántól hétfőig anyósoméknál voltak így, jól érezték magukat..és hát mi tagadás mi is élveztük a szabadságot...
Március 15-én délelőtt voltam koszorúzni, oda Kristóf is elkísért (Saci átaludta, így ő apával otthon maradt), majd délután felmentünk a várba körülnézni. Nagyon élveztük. Szép idő volt, a gyerekek is relatíve kevéssé voltak hisztisek :) bár hazafelé már nagyon fáradtak voltak így, Kristóf megkínált minket egy kis apa engem vegyél fel és ne Sacit mert én vagyok fáradt -típusú nyávogással, de egyébként jól telt. És ami még nagy szó, hogy újra lóra ült, az egyik huszár lovára, és meg is beszéltük, hogy folytatja a lovaglást. Mivel most hétvégén beteg volt, remélem következő hétvégére sikerül bejelentkeznünk.
Pár kép 15-éről:
A hétvégére aztán Kristóf beteg lett, pénteken már nem ment oviba. Tipikus férfi módra "viseli" a betegséget, hatalmas nyögések közepette közli, hogy "anya, ne gyere közelebb, mert beteg vagyok".."anya, csak a fejem búbjára adhatsz puszit mert beteg vagyok" :))) de egyébként tényleg nagyon elesett volt szegénykém, jó magas lázzal...
Vasárnap Saci már nagyon fáradt volt, de nem akart elaludni, így gondoltam majd ebéd után lerakom. Azonban ahogy a konyhában térültem-fordultam egyszer csak észrevettem, hogy elaludt a konyha padlóján :) felemeltem, és bevittem az ágyába, de sajnos fél óra múlva felébredt, pedig még nagyon álmos volt. Valószínűleg ennek tudható be, hogy nemsokkal később négykézláb mászva úgy elcsúszott a padlón, hogy a jobb egyes fogából egy hatalmas darabot letört. El mentünk a fogászati ügyeletre, ahol is közölték, hogy 3 napig pépes étel és lássa gyerek fogszakorvos, szerdán megyünk majd.
Egyébként az ügyeleten hízott a májam rendese. Az adminisztrátor hölggyel Kristóf beszélgetésbe elegyedett (ki lepődik meg ezen :)), aki egyszer csak megkérdezte, hogy hányadikos, elsős? Mire is közöltük, hogy kiscsoportos óvodás... teljesen oda volt, hogy már így számol, és így beszélget 4 évesen :) Mondjuk Kristóf magasabb is az átlagnál, bár szerintem nem sokkal...
Emellett sikeresen előadták a magánszámukat, ölelgették és puszilgatták egymást, szóval az egész váróterem olvadozott tőlük :)))
Hétfőn reggel amikor elindultunk elvittek a villamos megállóig, majd a piros lámpánál kiszálltam. Kristóf hátul kikötötte magát, és felállt. Apa rászólt, hogy üljön vissza, mire is közölte Kristóf, hogy Apa nem tudok visszaülni, mert csodálom Anya szépségét :))) (Norbi rögtön felhívott, hogy ezt elmesélje, és az egész napomat bearanyozta ez a mondat...a legjobb dolog fiút szülni, annyi bókot az ember lánya mástól nem kap mint a saját fiától :)))
Este pedig, miután közöltem vele, hogy abban maradtunk, hogy először fogmosás, és csak utána mesélhet Apának a pálmafákról, mondta, hogy "én kérek elnézést Anya..." és elment fogat mosni :)))
Ma esti fényképek, Kristóf mesét olvas Sacinak :)
