Kincses Kalendárium

Kincseim: gyermekeim, családom, barátaim, hitem, olvasmányaim, emlékeim...

2011. szeptember 10., szombat

ja jó

Eltüntem. nagyon. és nem is ígérem, hogy jobb lesz. Még úgy 5 hónapig. de ne vágjunk a dolgok elébe. inkább menjünk vissza májushoz.
A májusom nagyon mozgalmas hónap volt. Rengeteget jártam bulizni, sok barát, sok bor, rendes férj, vigyázva két gyerekre :) új barátokat szereztem, társasági életet éltem, boldog voltam...
Aztán csúszott...csúszott...csúszott...gondoltam, hogy a hormonjaim most állnak helyre a márciusi szoptatás abba hagyás után...gondoltam két hét után, hogy csinálok egy tesztet, amivel pszichésen meggyőzöm az agyamat, hogy nem vagyok terhes...merthogy nem vagyok terhes. NEM. VAGYOK.TERHES.
Aztán zokogtam....
mert mi szerettünk volna babát még, de később...úgy 1-2 év múlva...
mert volt terv...
mert terv mindig kell..igaz Brigi? :)
Félreértés ne essék a babának örülök, szeretni fogom, ugyanúgy mint a testvéreit...csak lelkileg még hangolódom..de már sokkal jobb...túl vagyok egy kisebb depresszión, pár pánik roham szerű síráson....
Azért vannak még nehezebb napok de most már zömében élvezem :)
El kell azt is ismernem, hogy eddig ő a legrendesebb babám...összesen 2 hetet tartott a hányós időszak (persze ugyanúgy este, mint eddig :) alig híztam eddig, pedig jövő héten fél idős vagyok (össz 3 kg) bár a pocakom most már jól látszik...
februárban érkezik várhatóan...és persze túlhordom majd, mint mindegyiket :) bár én kinéztem a február 3-át, mert akkor bejönne az eddigi sorozat (Kristóf elseje, Saci másodika... :-)
Jövő héten megyek újra dokihoz, bár a múltkori uh-n már azt mondták, hogy valószínüleg fiú :) és ha fiú akkor Bertalan...Bertalan István...Berci...

ps: a ja jó Saci kedvenc szava járása mostanában :)
nemsokára megírom a nyarunkat is :) és a két fantasztikus gyermekemről is többet írok majd :))

2011. április 26., kedd

Ellene mondtunk a sátánnak... :))

Ó igen, keresztszülők lettünk :)
Kristóf keresztszüleinek januárban született gyönyörű kisfiuk, Belián Márk. A Belián ösi szláv-magyar név, jelentése fehér. Május 13-án van a névnapja.
Én tényleg nagyon elfogult vagyok a gyerekeimmel, de az tény, hogy nem voltak a legszebb újszülöttek-objektív szemmel nézve :) de Belián gyönyörű, különleges arca van, szép, érdeklődő kerek szemei :)
4gyermeket kereszteltek egyszerre. Persze az én nagyfiam se hagyta szó nélkül, névsorolvasáskor bejelentkezett, hogy Ő is itt van, mint kereszttestvér. Egyébként is nagyon szépek és ügyesek voltak végig, és Belián is fantasztikusan viselte a sok húzás vonást :). Sacika teljesen oda van érte, az összes anyai ösztöne, ami így másfél  évesen benne van, működött. Ringatta, puszilgatta, tologatta.
képek:




2011. március 21., hétfő

szólás-mondás-fogtöréssel

Másfél hete nagyon lebetegedtem...kb 4 éve nem voltam ennyire beteg, nagyon kemény volt. A dolog hozománya, hogy Saci elválasztódott...néha még emlegeti, hogy kérne, főleg reggel, de könnyű elterelni a figyelmét...másfél év, és mostmár nincs kisbabám :(... pedig én nagyon szerettem szoptatni, de végül is itt volt az ideje.
A hosszú hétvégén így aztán péntek délutántól hétfőig anyósoméknál voltak így, jól érezték magukat..és hát mi tagadás mi is élveztük a szabadságot...
Március 15-én délelőtt voltam koszorúzni, oda Kristóf is elkísért (Saci átaludta, így ő apával otthon maradt), majd délután felmentünk a várba körülnézni. Nagyon élveztük. Szép idő volt, a gyerekek is relatíve kevéssé voltak hisztisek :) bár hazafelé már nagyon fáradtak voltak így, Kristóf megkínált minket egy kis apa engem vegyél fel és ne Sacit mert én vagyok fáradt -típusú nyávogással, de egyébként jól telt. És ami még nagy szó, hogy újra lóra ült, az egyik huszár lovára, és meg is beszéltük, hogy folytatja a lovaglást. Mivel most hétvégén beteg volt, remélem következő hétvégére sikerül bejelentkeznünk.
Pár kép 15-éről:




A hétvégére aztán Kristóf beteg lett, pénteken már nem ment oviba. Tipikus férfi módra "viseli" a betegséget, hatalmas nyögések közepette közli, hogy "anya, ne gyere közelebb, mert beteg vagyok".."anya, csak a fejem búbjára adhatsz puszit mert beteg vagyok" :))) de egyébként tényleg nagyon elesett volt szegénykém, jó magas lázzal...
Vasárnap Saci már nagyon fáradt volt, de nem akart elaludni, így gondoltam majd ebéd után lerakom. Azonban ahogy a konyhában térültem-fordultam egyszer csak észrevettem, hogy elaludt a konyha padlóján :) felemeltem, és bevittem az ágyába, de sajnos fél óra múlva felébredt, pedig még nagyon álmos volt. Valószínűleg ennek tudható be, hogy nemsokkal később négykézláb mászva úgy elcsúszott a padlón, hogy a jobb egyes fogából egy hatalmas darabot letört. El mentünk a fogászati ügyeletre, ahol is közölték, hogy 3 napig pépes étel és lássa gyerek fogszakorvos, szerdán megyünk majd.
Egyébként az ügyeleten hízott a májam rendese. Az adminisztrátor hölggyel Kristóf beszélgetésbe elegyedett (ki lepődik meg ezen :)), aki egyszer csak megkérdezte, hogy hányadikos, elsős? Mire is közöltük, hogy kiscsoportos óvodás... teljesen oda volt, hogy már így számol, és így beszélget 4 évesen :) Mondjuk Kristóf magasabb is az átlagnál, bár szerintem nem sokkal...
Emellett sikeresen előadták a magánszámukat, ölelgették és puszilgatták egymást, szóval az egész váróterem olvadozott tőlük :)))
Hétfőn reggel amikor elindultunk elvittek a villamos megállóig, majd a piros lámpánál kiszálltam. Kristóf hátul kikötötte magát, és felállt. Apa rászólt, hogy üljön vissza, mire is közölte Kristóf, hogy Apa nem tudok visszaülni, mert csodálom Anya szépségét :))) (Norbi rögtön felhívott, hogy ezt elmesélje, és az egész napomat bearanyozta ez a mondat...a legjobb dolog fiút szülni, annyi bókot az ember lánya mástól nem kap mint a saját fiától :)))
Este pedig, miután közöltem vele, hogy abban maradtunk, hogy először fogmosás, és csak utána mesélhet Apának a  pálmafákról, mondta, hogy "én kérek elnézést Anya..." és elment fogat mosni :)))
Ma esti fényképek, Kristóf mesét olvas Sacinak :)






2011. március 6., vasárnap

....Fénypusztító társadalom tagjai lettünk...

Először azt hittem ez a fénypusztító téma elég lesz egy facebook bejegyzésre, de úgy látszik nem....
előzmények: Kristóf szombaton egész délelőtt fénypusztító volt...nem tudom honnan vette, meséből nem az tuti, egyszerűen így ébredt....a gond ezzel az, hogy fél a sötétben...kb. délutánra megértette, hogy mi a baj így a fénypusztítással, és onnantól ő volt a fénytakarítóóó :)))

 
Elmondom akkor hogy választódik ki nálunk egy-egy ember a családból bizonyos feladat elvégzésére:

együtt jövünk hazafelé anyósoméktól..
én: kávé, tej van otthon reggelre?
Apa: jaj azt venni kell
én (gyorsan): mivel nekem jutott eszembe ezért Te mész be a boltba...
Apa: de mivel Te olyan hatalmasan okos és bölcs vagy, hogy nincs ellenséged, ebből logikusan következik, hogy Te mész be a boltba...Olyan vagy mint a fénypusztító, igaz Kristóf? lehet Anya fénypusztító, felveszitek magatok közé?
Kristóf: nem....vagyis igen, az egész családot felvesszük (Apa húzza a száját)...Az egész család együtt bemegy a Házba, és felveszi a fénypusztító ruhát...és...tattarattatata
Én (apának): mivel újra egy szintre kerültünk, életbe lép az első mondatom, miszerint mivel nekem jutott eszembe, te mész be a boltba...
Apa: de nem mert rajtam nincs fénypusztító ruha, csak rajtatok, és amíg nincs rajtam a ruha, addig nem vagyok igazi fénypusztító...
Én és Kristóf: de igen
Én: szavazzunk!!! Ki gondolja úgy, hogy apa ruha nélkül is igazi fénypusztító?
Kristóf és én feltesszük a kezünket.
Apa: de Saci Te velem vagy ugye?
Saci cinkosan mosolyog a cumi mögött, pontosan tudja, hogy valamit mondania kéne, de nem száll be a játékba :)))
Én: akkor mi nyertünk, Te mész be a boltba...
Apa: ha már ilyen demokrácia van én azt mondom, hogy nem megyek be a boltba...
Én: Kristóf bemész Te a boltba kávéért és tejért?
Kristóf: igen, Apával bemegyek....
És ezzel eldőlt..... :)))

2011. február 14., hétfő

Rendeltetésünk nem magányos élet....

Telik-múlik az idő, egyszer egyik másszor másik beteg....most meg épp egyszerre....Sacit ez nagyon megviseli, nyűgös, rossz kedvű, sokat sír, és hisztis...ma reggel kiverte a hisztit fogmosás után, hogy az apja mosogassa el a fogkeféjét és tegye a helyére :)))

Norbi szülinapjára kapott egy akváriumot. Sosem voltam jó abban ,hogy milyen ajándékot vegyek neki, nem könnyű. Mikor eszembe jutott, hogy akvárium lesz úgy megörültem az ötletemnek, hogy voltam olyan hülye és megbeszélgettem Kristóffal is. Mondtam, hogy ez hétpecsétes titok...aha...majdnem...egyszer csak együtt vacsoráztak amikor is oda fordul hozzá Kristóf (gondolom hirtelen kifogyott a beszédtémákból :) ) hogy apa akváriumot kapsz szülinapodra (mert ő sem tud magában tartani jó hírt :)...majd gyorsan el is sírta magát mert eszébe jutott hogy nem szabad elmondania....így a meglepetés része elmaradt :))

Én  múlt héten elmentem életem első - de már tutira nem utolsó :) - spinning edzésére. Másnap reggel éreztem, hogy a hátam nincs teljesen rendben, majd egy jól irányzott mozdulattal - betettem Sacit a gyerekülésbe- még rosszabb lett a helyzet. napokig fájt rendesen, míg végre találtam egy vállalkozó szellemű családtagot aki sót tört velem (nem Norbi volt) :).
Mivel jövő héten bálba megyünk most hétvégén kipróbáltuk a hajloknizó szerkezetünket...A loknizásodást (ez így létező szó???) Kristóf nem fogadta túl jól..bár ő anno a hajam levágását sem, most is simán sokkoltam vele :) jah és hát az hogy a bálba sem jöhet velünk teljesen elhozta a világvégét-látszik, hogy nem az apjára ütött, ami a bulizási kedvét illeti :)))
Egyébként mostanában nagyon jó fiú, sokat lehet vele beszélgetni érdekes dolgokról, mindent szeretne tudni, minden érdekli, és természetesen mindenről van véleménye :)
Ma reggel Norbi rajzolt nekem szívecskéket a tükörre, de mivel én  a hajamat igazgattam észre se vettem, úgy szólt érte :) Este amikor Kristóf is észrevette - mert a paradicsomszemét is az anyjától örökölte - mondta, hogy ő is szerelmes..a Lilibe...és olyan szépen mosolygott hozzá, hogy a Lili helyébe ott helyben elolvadtam volna :) abban maradtunk, hogy majd megmondja a lánynak... A Pannikás szálat most nem bolygattam meg :).

Szóval telik az idő...szalad.... rohan. A gyerekeim nőnek én meg nehezen veszem fel ezzel a tempót..most  érzem, hogy nekem is helyt kell állnom, ami sokszor nehéz, mert kiestem a rutinból...És egyrészt állandóan csak csodálnám ahogy nőnek-okosodnak, másrészt pedig a munkámat is szeretném jól végezni... meglátjuk mi lesz..egyenlőre nagyon várom, hogy kicsit jobb idő legyen és robogóval járhassak, sok időt spórolnék a tömegközlekedés helyett :)

Most  - mivel ilyen lírai kedvem van - jöjjön egy Berzsenyi Dániel vers, egy része a falamon is sokáig kint volt :)

VITKOVICS MIHÁLYHOZ



Midőn mosolygó bölcsességedet
Belém enyelgi szép epistolád,
Melyet barátunk, Horvát érdemelt,
Melyben Horáccal fested a mezőt
S annak szelíden bájoló nyugalmát,
Vigabban érzek s boldogabb vagyok.
Szebbnek találom puszta lakhelyem,
Kertem virági szebben illatoznak,
Szebben nevetnek szőlőm fürtjei,
És kazlaimnak árnya hívesebb.
     Igen, de minthogy minden verselők
Homér atyánktól fogva ekkorig
Falut dicsértek, engedd meg nekem,
Hogy én Budáról s Pestről énekeljek.
     Midőn Budának roppant bércfokáról
Szédülve Pestnek tornyait tekintem
S a száz hajókat rengető Dunát,
A nagy Dunának tündér kertjeit
És a habokkal küzdő szép hidat,
Melyen zsibongva egy világ tolong;
Midőn körültem minden él s örül,
S újabb meg újabb érzelemre gyújt:
Itt a tanult kéz nagy remekjei,
Ott a dicső ész alkotásai
Az élet édes bájait mutatják,
S mindazt előttem testesülve látom,
Amit magamban csak képzelhetek:
Kívánhat-é még többeket szemem?
     Hát amidőn majd véled s Helmeczinkkel
Virághoz együtt ballagunk karöltve,
S a bölcs öregtől új lelket veszünk!
Onnét tehozzád s nyájas asztalodhoz,
Hol a kinyílt szív s józan ész kinál,
S vidám szabadság s tréfa a szakács;
Ornnét Palinkhoz, Pécel dallosához
És mindazokhoz, kik barátaink,
S velünk egyenlőn tudnak érzeni.
Hol majd hazánknak ó s új dolgait,
Majd a világnak főbb történeteit
Száguldjuk által, és mustrára intjük
A föld királyit s büszke nagyjait;
Vagy majd Kopernik égi útjain
Vizsgáljuk e nagy Minden titkait,
És a világok systemáit oldjuk;
Majd a morálnak mély törvényein
Platónkkal újabb s szebb respublikákat
Alkotva, Solont s a dicső Lykurgust
Lehozzuk embert boldogítani.
     Ha azt megúnjuk, mert mindent megún
Az ember, s édes a változtatás,
Szemünk legelhet Thespis bájvilágán
S a táncolóknak szárnyas rendein,
Szívünk örömre olvadozva repdez
A zengzeteknek szép koncertjein;
S ha kell, közel van kert, szőlő, liget,
Horáccal untig ott kapálhatunk,
S nevetni fognak ott is a bohók.
     Mi kell tehát több? Élni és örülni
S használni célunk, nem pedig heverni;
S a bölcs nyugalma háboríthatatlan
A pesti bálban s csörtetés között,
Mint a magányos rejtek árnyain.
     Nyugodni, enni, inni és alunni
Lehet mezőn is; oh, de mint örüljek
Fákkal, füvekkel, ökrökkel sokáig?
Csupán szememnek tárgyi mindezek.
Szivemnek ember és rokon kebel kell,
Kivel vegyítse érzeményeit;
Elmémnek elme, mely megértheti,
S melyben sugárit tűkröztetheti.
     Van itt is ember, mondd, de millyen ember?
Inség, gonoszság néz ki vad szeméből,
S lesujt pipádért, hogyha nem vigyázsz,
Szemét sötétség, vállát terh sanyarja,
S utálja mindazt, aki boldogabb.
S mi szép mulatság látni izzadását?
Mi szép nekem még rajta szántanom,
S aszott kezéből lesni sültemet?
Nem szebb-e Pesten vígan perleni
Werbőczi hajló nyelvén, és merészen
A szent igazság mellett harcra kelni?
     Barátom! a bölcs boldog mindenütt,
Az Hortobágyon, az Pesten, Budán,
Mert ő magával hordja kincseit;
De boldogabb ott mégis, hol körűlte
A nyájas élet hinti kellemeit,
És szíve, lelke tárgyát lelheti,
Mint hol magába zárva él magának,
S csak álma tündérképét kergeti,
Mint egy vadonban bujdosó fakír.
     Rendeltetésünk nem magányos élet
S örök komolyság és elmélkedés,
Hanem barátság és társalkodás.
S nem a világi jókat megtagadni,
De józan ésszel vélek élni tudni
A bölcseségnek titka és jele.

     Maradj s perelj te Pesten, s élj vidáman
Barátid édes társaságiban,
S ne kérj az égtől többet, mint adott.
Van annyi, mennyi kell, s ha ez kevés,
Kevés lesz a föld minden kincse is.
A vízikórság szomját el nem oltja
Minden Dunáknak s tengereknek árja;
S az ép gyomornak egy pohár elég.
     Ha van mit ennünk, innunk és szeretnünk,
Ha józan elménk, s testünk nem beteg,
Kivánhatunk-e s lelhetünk-e több jót,
S adhatnak-é mást a királyi kincsek? -
Így ír, így érez, így él most barátod,
Ki téged, édes Miskám, megkeres
Az új Zephyrrel s első fülmilével,
S veled csevegni és nevetni fog.
[1815]

2011. február 1., kedd

Van-e wc az Isten országában?

A címben szereplő, enyhén provokatív kérdéshez majd a poszt végén fogok visszakanyarodni :).
Először is Kristóf és az ő udvarlási szokásai. Múlt hét szerdán Lili anyukája elvitte a gyerekeket és egy harmadik ovistársukat, Pannikát a könyvtárba mese-felolvasó estre. Mesélték utána, hogy a fiam milyen fantasztikusan udvarol, ilyeneket mondott, hogy " olyan vagy, mint egy rózsaszínpettyes katicabogár", "szép a sapkádon lévő pipacs", "gyere kicsim 2 puszi és mehetsz" és ami a csövön kifér.
Mindezek után kiderült, hogy a fiam ezeket nem ám a szerelmének-menyasszonyának - alias Lili - mondta, hanem bizony Pannikának...Lili előtt természetesen...eszméletlen.
Pénteken hazafelé az oviból ki is kérdeztem Kristófot:
Én: Kristóf, ki most Neked a Lili
K.: A barátom
 Én: Nem a menyasszonyod?
K.: Most már nem...
Én.: vége a szerelemnek?
K.: nem...a szerelemnek még nincs vége...még a farsangig tart a szerelem, utána lesz vége
Én.: és utána ki lesz a szerelmed?
K.: Hát a Panni!

Lehet gyanakodnom kellett volna, hogy egy ideje már nincs féltékenység amiatt, ha a Lili mással is játszik... :)



A hétvégén - általában - igyekszünk eljutni templomba is. Most Romhányban történt mindez. Saci hátul maradt Apával és nagyiékkal és rutinosan még az olvasmány előtt elaludt.
Mi Kristóffal előre mentünk, konkrétan a legelső sorba, mert onnan szereti a misét nézi, olyankor nem unatkozik, mert látja mi történik, s egészen élvezhető a mise számomra is, tudok rá figyelni.
Amíg vártunk a kezdésre beszélgettünk egy jót. Beszélgettünk az örökmécsesről, hogy az jelképezi, hogy Isten mindig velünk van, beszélgettünk a halálról, hogy előbb-utóbb mindenki meghal, én is meg fogok, valószínűleg én fogok előbb meghalni, de akkor is az anyukája leszek-e, mondtam, hogy igen de már csak a szívében leszek vele, és fentről figyelem. Beszélgettünk arról, hogy az Isten országába ha majd bekerül a halál után, ott lesznek azok a dédpapái ,akiket nem ismert. Ez nagyon érdekelte, mert a mise során többször kérdezett,t pl. hogy a dédipapák ott állna-e a Jóisten mellett?, és a mise végén a gyertyát is értük gyújtottuk.
És aztán egyszer csak megkérdezte, hogy " Anya! Van WC az Isten országában? " (nem, nem kellett pisilnie) Nos internet, nem tudom mi erre a teológiailag helyes válasz, de remélem nem átkoz ki az egyház azért, mert én bizony azt mondtam, hogy van :)
És ekkor bejöttek a ministránsok és Gyuri atya, és elkezdődött a mise..

2011. január 27., csütörtök

elindult az év...

Elkezdődött a munka minden szinten. bölcsi ovi,egyebek...a változásokra tekintettel többször viszi- hozza Őket Norbi, illetve a nagyiék. Sacikán ez annyiban látszik, hogy bújósabb lett sokkal a bölcsiben is. Andi (gondozónő) a központ, mindig körülötte játszik, vagy az ölében olvas, a lényeg, hogy kartávolságon belül legyen. Pedig igazából kb fél órával látnak kevesebbet engem, de megérzi a változást.
Kristóffal megpróbálkoztunk a korcsolyával...hááát nem osztatlan az öröm így elsőre, de azért idővel menni fog...már siklottunk úgy, hogy ő a térdem között volt és nem kapaszkodott a korlátba :)
Saci beszéde fokozatosan fejlődik. szavai: cici, cica, vau, hoppá, addide, anya (ez nagyit is jelenthet), apa (ez nagypapát is jelenthet), nem. A bólogatás is kialakult, elég helyesen használja az igent és a nemet is. Az akarata mit sem változott, a minap eldöntötte, hogy  lakkcipőjét veszi fel, nem részletezem de a végén az apja lefogta és ráadta a csizmáját....Én Kristóffal angolosan távoztam.
De Kristóf is hozta a formáját...Mostanában nem elégíti ki közlés vágyát a napközbeni folyamatos beszélgetés, így a hétvégén éjjel 3-kor is felébredt és kicsit beszélgetett még...
Aztán jött az egyik hét, Kristóf hasmenéses vírussal szórakoztatott minket itthon. Hétvégére meggyógyult, hétfőn mentek mindketten intézménybe, majd este Sackót kötőhártya-gyulladással  engedték haza....fantasztikus...
Volt egy kis színház élmény megnéztük a Hamupipőkét a Játékszínben. Romhányi József írta a szövegét, Fényes Szabolcs a zenéjét, nagyon kellemes kis darab volt. Javaslom.
Kristóf tegnap a következőt mondta Sacinak: Sacika, te ugye csak engem szolgálsz? :)))
Tegnap délelőtt az oviban volt színház, délután meg a Lilivel felolvasó estre mentek a kerületi könyvtárba. Elég aktív társasági életet él a fiam...kissé aktívabbat nálunk :)
Sackó jelenleg még ébren van- Kristóf már alszik - és a nappaliból hallgatjuk, ahogy cuppanós puszikat ad a babájának - mert már az is tud :) - kapcsolgatja a villanyt, néha kurjant egyet...hamarosan majd elnyomja a álom...

 Tiszta bátyám :)

wild

rosszban sántikál