Szülinap óta beindult az idő és száguldozik ezerrel :)))) 6-án reggel megjött a mikulás, Kristóf már este olyan izgatott volt, hogy alig tudott elaludni....Reggelre aztán tele volt a kiscsizma itt is, nagyiéknál is és mindenfelé ahol megfordultunk :)
Volt egy hétig beteg is mindkettő, hétfő reggel egymás után hívtak a bölcsiből és az oviból, hogy lebetegedtek, voltak mikulás vonatozni is Miskolc mellett a kisvasúttal kivonatozunk a száz holdas pagonyba, ahol találkozott Mátyás királlyal, Micimackóékkal, Süsüvel és a Mikulással :) nagyon profi szervezés, jó hangulat, minden kisgyermekes családnak ajánlom :).
Később volt ovis karácsony is, amiről kicsit elkéstem, de állítólag ügyesek voltak, és Macit hozott a Jézuska nekik. Kicsit pörgősek voltak a decemberi napok, mert nem akartam mindent erre az utolsó hétre hagyni, így már hamar meg volt minden, csak egy valaki maradt erre a hétre... Most már sütünk- főzünk ezerrel anyukámmal, készülünk a szentestére.Nálunk mindig kicsit forma bontó, mivel Norbi mindig dolgozik Senteste, így viszonylag korán meg jön nálunk a Jézuska, majd lemegyünk Nagyiékhoz, ott is jön a Jézuska, aztán ott vacsizunk, majd vacsi után indul Norbi dolgozóba és másnap pedig utazunk a szüleihez. Idén sajnos apukám is dolgozni fog, ezért Ő külföldön lesz, egyedül...
Lovagláson volt még Kristófnak egy nagy kalandja... Nagyon ügyes már, ügetésben fél kézzel kapaszkodva, gyönyörűen tartja magát, látványosan fejlődik a tartása, stabilitása. Azonban épp kapaszkodás nélkül lovagolt szombaton, az óra vége felé, amikor valamitől megijedt Benő és megugrott, majd vágtázni kezdett..1-2 másodpercig Kristóf kapaszkodott is, de aztán megtörtént, leesett a lóról...Volt nagy sírás, de szerencsére az ijedtségen kívül más nem történt, és rá tudtuk venni, hogy visszaüljön a lóra egy kicsit. Kedden újra mentünk lovagolni, semmi ellenérzése nem volt egészen addig amíg fel nem ült. Azt hiszem akkor megrohanták az emlékek, mert sírva akart leszállni. Ráadásul ez is egy fiatalabb póni volt, Bence, aki tett egy két szertelenebb mozdulatot, ami nem erősítette Kristóf bizalmát. Le kellett venni. Viszont volt ott egy másik, idősebb ló, a betyár, aki nyugodtabb, bár kissé magasabb, ami először okozott némi ellenérzést Kristófban, de végül nagyon jól sikerült, mert sétált vele pár kört :) Szóval januárban már nem indulunk a nulláról.
Ma pedig játékokat vittünk a gyermekotthonokba, ahová Kristóf is elkísért, és nagyon büszke voltam rá, mert zokszó nélkül átadta a játékokat, nem akart visszavenni a sajátjai közül, fel sem merült benne. Úgy láttam jó helyre kerültek amúgy a játékok, örültek nekik a gyerekek, még énekeltek is nekünk érte. Összeszorult a szívem értük, van már tapasztalatom állami gondozott gyermekekkel, nagyon nehéz lelkileg. Nekik persze sokkal nehezebb....Az ember legszívesebben az összeset örökbe fogadná...
Mellesleg a poszt címe a Kristóf által átköltött dalocska...eredetileg: békakirály papucsának elveszett a párja...:))) alakul a történelmi nevelés...
Boldog karácsonyt!:)
VálaszTörlésD+K